GBP356.06EUR324.96USD293.15CHF299.19AUD198.87DKK43.57JPY2.75CAD220.43NOK32.51SEK30.28CZK12.59PLN74.62HRK43.98RON68.74TRY52.83

Kezdőlap»»Dél-Korea és Japán kereskedelmi háborút vívnak

Dél-Korea és Japán kereskedelmi háborút vívnak

2019-08-05 07:29napiuzlet.png napiuzlet.com
Japán nem tartja kiemelt kereskedelmi partnerének Dél-Koreát péntek óta, miután a két ország közötti vita fokozódása fenyegeti az okostelefonok és elektromos készülékek globális ellátási láncát.
A döntés, hogy Japán leszedje Dél-Koreát az úgynevezett kereskedelmi partnerek „fehérlistájáról” azt jelenti, hogy a Japánból Dél-Koreába érkező exportoknak most további ellenőrzéseken kell keresztülmenniük, hogy biztosak lehessenek benne az export termékek nem fegyverek vagy katonai eszközök alkatrészei. Az új szigorítás augusztus 28-án lép érvénybe.
Dél-Korea volt az egyetlen olyan ázsiai ország, mely a fehérlistán volt. Amint elveszíti kiemelt státuszát, az azt jelenti majd, hogy ugyanazt a bánásmódot kapja, mint bármelyik másik ázsiai ország és terület, beleértve Tajvant is, mondta Yoshihide Suga japán a kabinet titkára.
„Ez nem egy kereskedelmi tilalom” – tette hozzá.
Dél-Korea elnöke vakmerőnek nevezet a lépést és megtorlást ígért.
„Ugyan Japánnak nagy kereskedelmi hatalma van, ha sérteni próbálja gazdaságunkat, akkor a koreai kormány ellenlépeseket tesz válaszul” – mondta Moon Jae elnök egy nyilatkozatában pénteken.
Kevéssel ezután a dél-koreai hivatalnokok azt mondták lépéseket tesznek, hogy leszedjék Japánt az ő fehérlistájukról, mely a stratégiai fontosságú termékek kereskedését is szabályozza.
Moon hatalmon lévő demokratikus pártja „mindenre kiterjedő gazdasági háború kikiáltásának” nevezte Japán lépését egy hivatalnokának Twitter posztjában.
A dél-koreai Kospi index 1%-kal alacsonyabban zárt ezután.
Dél-Korea Japán harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere. Nagyjából 54 milliárd dollár értékű japán termék megvásárlásával, melybe ipari gépek, vegyszere és autók is beletartoznak a Massachusetts Institute of Technology kereskedelmi adatai szerint.
A két ország közötti vita a múlt hónapban kezdődött, mikor Tokió szigorúbb ellenőrzést szabott ki három Dél-Koreából importált vegyszerre. Az anyagokat – fluor tartalmú polamidokat, fényvédőket és hidrogén fluoridokat – számítógépes chippek gyártásához használják egyéb elektronikus eszközök mellet.
Az exportok csökkentése arra kényszeríti a japán cégeket, hogy szerezzenek licenszet a három vegyszer beszerzésére, melyet Dél-Koreának adnak el. Ez akár 90 napig is eltarthat.
Ezek a szigorítások már most hatással vannak a globális félvezetők iparára. A dél-koreai Samsung és Hynix a világ memóriakártyáinak kétharmadát gyártják, melyeket többek között okostelefonokban használnak. Olyan okostelefongyártók dolgoznak dél-koreai memóriakártyákkal, mint az Apple és a Huawei.
A Samsung pénteken nem kommentálta Tokió legutóbbi lépését. Mikor a japán kereskedelmi szigorításokról kérdezték szerdán, azt mondta Robert Yi a Samsung befektetési viszonyainak vezetője, hogy a cég „nehézségekkel néz szembe”, Tokió export kontrollja „és a bizonytalanságok miatt, melyeket ez a helyzet hoz”.
Az SK Hynix szóvivőnője azt mondta egy nyilatkozatában pénteken, hogy „bizonyos nehézségek várhatóak a nyersanyagok biztosításában” most, hogy Dél-Korea lekerült a fehérlistáról. Hozzátette, a cég keményen dolgozik, hogy tőkét halmozzon fel és hogy több ellátóval dolgozzon.
A két ország közötti feszültség hónapok óta növekszik és nagyrészt Japán, huszadik századi Koreai-félszigeten fenntartott gyarmathatalmából ered. Dél-Korea legfelsőbb bírósága úgy határozott, hogy állampolgárai beperelhetik a Japán cégeket, melyek koreai kényszermunkaerőt alkalmaztak a második világháború alatt. Japán tagadta, hogy a két ügy összefüggene egymással.
Kapcsolódó cikkek:
A Kínai exportok emelkedtek az USA-val folytatott kereskedelmi háború ellenére
A McDonalds papírszívószálai nem újrahasznosíthatóak
Dél-Korea és Japán kereskedelmi háborút vívnak
Vezetőváltás az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete élén
Lassan olvadoznak a nemzetközi élelmiszerárak
A globális olajkereslet 2035-ig nem tetőzik
A részvények ugranak a „kínai Nasdaq” debütálásával
A skót szélenergia termelés rekordot döntött
Amerikai milliárdosok a vagyoni adó bevezetéséért lobbiznak
A globális olajkereslet 2035-ben éri el a csúcsát